Néha inkább hallgatnom

kéne ahelyett, hogy

beszélek, Hisz tudom

ha előtted szólom el

magam az sose jó.

Ha szereted őt ne titkold,

mert a végén elveszíted.

Inkább valld be neki

őszintén mit érzel,

Addig amíg nem késő.

Vannak olyanok akik

mindig melletted állnak,

De olyanok is vannak,

akik csak kihasználnak

S mindig átvernek.

Sosem tudhatod kiben

bízhatsz meg, de azt

sem, hogy ki vág hátba.

Az igaz barátaid mindig

melletted vannak, sosem

vágnak hátba, S segítenek

átvészelni bármit.

Nem érzek már irántad

semmit csak gyűlöletet.
Átvertél, becsaptál s ez
pocsékul esett nekem.

Tudtad jól, hogy
mennyire fájt nekem.
Láttad, hogy sírtam
miattad, pedig ennyire
sírni sose láttál.

Nem kell nekem az álca
vettem a célzást, de aggódom
érted mert szeretlek.
Kérlek legyél mellettem a bajban
s ne okozz több csalódást.

Láttad mit tettem miattad,
a hülyeséged miatt.
Láthattad, hogy mennyire magam
alatt voltam miattad.
De téged ez egy percig sem érdekelt
legalábbis nem mutattad ki, ha
érdekelt is egy kicsit.

Igen megpróbáltam elfeledni

mindazt, amit tettél, De ez

nekem nem ment és csak mélyebb

nyomot hagyott bennem.

Nem mondtam el neked 

mindent mert nem merem

Tudom megígértem s nem

tartom be. 

Neked könnyű elmondani,

hogy legyek veled őszinte, de

ha a helyembe lennél éreznéd

azt, hogy ez nem ilyen egyszerű.

Olyan jó lenne mindent 

megbeszélni veled, de

mégis félek attól, hogy

te hogyan reagálsz rá.

Megmutatnám neked, hogy

mire gondoltam, de tönkre

tennék vele egy nagyon jó

barátságot, amit az évek 

alatt alkottunk ki.

Szeretlek,de tudom ez

nem lesz kölcsönös, majd

szépen csendben szenvedek,

hogy te ne láss ebből semmit.

Imádom, mikor a közelemben

vagy. Érzem az illatod, s a 

közelséged s ez megnyugtat.

Szeretném ha mindig itt

lennél s a bajban is kiállnál

mellettem.

Titkolni lehet egy dolgot

ezer évig is, de soha

ne feledd azt, Hogy

nem mindig éri.

Ha elveszted a nagy

lehetőséget mi előtted

állt, Késő lesz bánni

azt, hogy nem tetted

meg a nagy lépést.

A döntések nehezek

s én nem tudok

dönteni. Elhitetem a 

világgal is mi 

nem igaz, De utána

nehéz beismerni

az igazságot.

Talán sikeres leszek,

Talán nem.

Talán bölcs maradok,

Talán nem.

Lehet bizonyítok ma,

Lehet soha.

Lehet boldog leszek,

De lehet, hogy soha.

Elmúlt már a gyermekkor,

S vele együtt a felhőtlen

és boldog gyermekévek,

De sosem feledem azokat

a gyönyörű emlékeket.

Két külön világ vagyunk

De úgy érzem még is

egyek. Barátok vagyunk

és mindig azok is maradunk.

Ne kérj tőlem olyat,

amit nem teszek meg,

Mert nem érsz el vele

semmit. Én már nem adok

több lehetőséget neki és ezt

kérlek értsd meg.

 

Merek álmodni és gondolni

de ami a szívemet nyomja

Azt nem merem kimondani.

Tűzön, vízen át harcolok,

de a félelmemen nem tudok túladni.

Bíztam abban, hogy te

nem tennéd meg velem,

De látom tévedtem, mert

mégis megtetted ezt velem.

Bizalmam mi irántad

volt eltűnt a semmibe,

S ezt mind te tüntetted

el belőlem örökre.

Hosszú, küzdelmes út az

mi köztünk áll. S ez ellen

nem tehet rajtunk kívül senki

semmit. Nekünk kell lépni

s dönteni, de ha nem harcolunk

mindenünk elveszlik.



Újabb csúcspont lett az
életembe, mikor ismét elmondhattam
neked, A titokba vágott szót mely
csak annyit jelent, hogy SZERETLEK!

Ha ultimátumot kapsz próbálj
meg okosan, reálisan dönteni,
Mert ha elhamarkodod abból
lehet nem lesz semmi.